FEHÉRVÁRCSURGÓ HONLAPJA

Fehérvárcsurgó

A település megközelíthető közúton: Székesfehérvárról indulva a Mórra vezető 81. számú útról lehet letérni a Fehérvárcsurgóra vezető bekötőútra; vonattal a Székesfehérvár-Komárom vonalon érhető el.

A község elnevezése források jelenlétére és Székesfehérvár közelségére utal. Határában folyik a terület fő vízgyűjtője a Gaja-patak. Az ókori utak kereszteződésénél kialakult település régészeti emlékekben rendkívül gazdag. A közeli Várhegyen kora vaskori földvárat tártak fel. A községtől északra kilenc, egymás mellett sorakozó, félgömb alakú halom található, amelyek a feltárások tanúsága szerint fejedelmi sírhalmok, a Kr. e. I. évezredből. Belsejükben máglyán elégetett halottak maradványai találhatók urnákban. Az urnák mellett kisebb edényekben helyezték el a túlvilági útravalót. Az edények köré gerendából, kőből sírkamrát építettek. Erre hordták rá a több méter magas földhalmot.

A közelben római kori település maradványai is előkerültek. A Gaja-patak völgyszűkületét már a rómaiak is kihasználták halastó létesítésére. (A hagyomány szerint itt - a Gaja-patak mesterségesen felduzzasztott medrében - volt Mátyás király halastava. Zsilipje után Vaskapunak nevezték. Más elképzelés szerint a törökök építették a víztárolót, melynek gátját a középkorban Fehérvár védelmére használták. Ez a gát kb. 60 m hosszú, és egy kora vaskori földgát alapjain épült. Őrzésére kis kővár szolgált a felette magasodó hegyen.)

Egyes források szerint Csurgót a fehérvári keresztesek kapták II. Endre királytól adományként, 1333-ban már plébániás hely. Az 1480-as években vámhelyként említik.

A XVI. század közepén Rozgonyi István temesi főispán tulajdonát képező környék Csurgóval együtt örökség útján a Nádasdyak birtokába jutott. A csurgói birtokot 1834-ben adták el gróf Károlyi Györgynek. A Károlyi-kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen Károlyi György Széchenyi István és Wesselényi mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

A község híres szülötte Amerigo Tot (Tóth Imre 1909-1984) híres szobrászművész.


A kastélytól mintegy 2 kilométerre helyezkedik el a Vaskapu-tároló (a 312 hektár vízfelületű fehérvárcsurgói víztároló), amely kedvelt horgásztó és fürdőhely.