FEHÉRVÁRCSURGÓ HONLAPJA

Fehérvárcsurgó területe földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem előtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus előtt közel hat ezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A Gaja fölé magasodó Várhegyen található a vidék kiemelkedően fontos kora vaskori (Kr. e. 750-500) lelőhelye, központjaként a Krisztus előtti évezredben jól védhető, hatvan méter hosszú és öt hektár kiterjedésű földvár épült. A községtől északra, az ún. Kunhalom - kilenc, nagy méretű, félgömb alakú halomsír - áll, amelyekből hamu, állatmaradványok, edények, ékszerek és fegyverek kerültek elő. A Szilvakút és az Azsókút területén római kori téglák és pénzérmék láttak napvilágot. A község határában fekvő nagyobb kiterjedésű római kori település neve Osones, amely a Pannónia tartományt átszelő útvonalak találkozási pontjában helyezkedett el.

A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Csurgó és tágabb környezete Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye.

A régészeti feltárások adatai szerint a XIII. században épült a román stílusú katolikus templom.

Elnevezése 1236-tól igazolható írott források alapján. Nevének jellegzetesebb előfordulásai: Chyrgov (1236), Chorgou, Churgo, Chorgo, Churgho, Chiorgo, Czwrgo, Czurgo, Tshurgo, Tsurgó, Fejérvár-Csurgó, Csurgó, Fehérvárcsurgó (1903-tól).

A Csurgó kifejezés helynévként való megnevezése a forrás jelentésű "csorgó", "csurgó" főnévből keletkezett. A korabeli falu egy folytonosan csörgedező forrás, legalábbis víznyerő hely mentén húzódott. Megkülönböztető szerepű "Fehérvár" előtagja valószínűleg Székesfehérvár közelségére utal, egykor a fehérvári várispánság tartozéka. Más értelmezés szerint előnevének "vár" összetételét a község közelében valaha állt sárvárról, "fehér" jelzőjét pedig a Somogy vármegyei Csurgótól való megkülönböztetés miatt kapta.

Birtokosai folyton cserélődtek: 1326-tól a Csákok, 1430-tól a Rozgonyi család, majd 1489-től Szapolyai István birtoka. A mohácsi csatavesztést (1526) követően Csurgó hol I. Ferdinándé, hol Szapolyai Jánosé volt. A tizenötéves háború (1591-1606) kirobbanásáig Csurgó folyamatosan lakott hely. A hadviselés ideje alatt elnéptelenedik, majd a háború után a régi lakosság visszatérésével és a betelepítéseknek köszönhetően ismét lakottá válik. Ekkoriban a Nádasdyak birtoka. I. Lipót uralkodó 1691. november 8-án kelt adománylevelében Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta. Csurgó házasság révén került a Perényiek birtokába, akik 1834-ben 32 esztendőre elzálogosították az uradalmat a Károlyi család részére, majd visszavásárlásáról készpénz fejében 1854-ben lemondtak.

A Károlyi család építette a ma is álló egyemeletes kastélyt Heinrich Koch majd Ybl Miklós közreműködésével.

Az 1848-as pesti forradalom híre elsősorban a jobbágyok körében talált visszhangra. A szabadságharc leverése után azonban az áprilisi törvények legfőbb vívmányai (jobbágyfelszabadítás, robot, egyházi tized, földesúri kilenced törlése) érvényben maradtak. 1867. november 30-án létrejött az az úrbéri egyezség, amelyben Károlyi György volt jobbágyai valamennyi kérését teljesítette; a legelő területét a földművesek megelégedésére mérette ki, s a maradványföldeket megváltás nélkül a volt jobbágyok tulajdonába adta.
A községek rendezéséről szóló törvények (1871 és 1886) szerint Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi státuszt kapott, azaz önállóan oldotta meg a reá háruló feladatokat.

A XIX. század utolsó évtizedében több társadalmi szervezet is létrejött a községben. Ilyen volt az önkéntes tűzoltó testület, a Csurgói Polgári Olvasókör, a "Fejérvár-Csurgói Katolikus Kör".
Létrehozták a tejbegyűjtő telepet, megalapították a "Fejérvár-Csurgói Segélyegyletet".
A század végén a község lakóinak száma 1830 fő, határa 5220 katasztrális hold.

1903-ban épült meg az új községháza, amely azóta ad otthont a közigazgatásnak.

Az I. világháború kirobbanásakor a fehérvárcsurgóiak is eleget tettek a behívási parancsnak.
1918 nyaráig 420-an teljesítettek frontszolgálatot. A háború alatt a mezőgazdasági termelésben jelentős elmaradások keletkeztek.
A tanácsköztársaság kikiáltását követően Fehérvárcsurgón feszült helyzet alakult ki. Károlyi József - nem értett egyet féltestvére Károlyi Mihály elgondolásaival - a baloldali diktatúra kiépülése ellen emelte fel tiltakozó szavát, és ragaszkodását fejezte ki a nemzeti eszméhez, a nemzeti hagyományok, szokások és törvények tiszteletben tartásához.
Mindennek ellenére Fehérvárcsurgón is az 1919. március 28-án megalakult munkástanács vette át a közigazgatás vezetését. A lakosság körében napról napra nőt az elégedetlenség az új testülettel szemben, amely július végén már-már nyílt ellenállássá alakult, amikor augusztus elején a forradalmi kormányzótanács lemondott.
Ennek eredményeként helyreállhatott a polgári közigazgatás.
Ekkoriban feszültséget a román katonák ittléte okozott.
Csak azt követően oldódott a megszállástól való félelem, hogy gróf Károlyi József visszaérkezett Fehérvárcsurgóra, ismét elfoglalta Fejér megye és Székesfehérvár főispánjának hivatalát, és október 12-én a magyar nemzeti hadsereg Horthy Miklós vezetésével bevonult a megyeszékhelyre.

Ezen időszak legjelentősebb kommunális beruházása az áramszolgáltatás bevezetése volt. 1923-tól folyamatosan csatlakoztak a hálózatra a lakóépületek tulajdonosai, az egyházak és a hivatalok.

1925-ben a két esztendőn át gyűjtött adományokból emlékoszlopot emeltek az első világháború hőseinek.

A helyi társadalom önszerveződése is újabb lendületet vett. 1925-ben megalakult a Fehérvárcsurgói Sport Egyesület, 1926-ban a leventeegylet, 1930-ban a Polgári Lövészegylet.
1926-tól voltak rendszeresen filmvetítések is.
1929-ben alakították ki a falu felső végén Bodajk irányában a sportközpontot.
A politikai és gazdasági konszolidáció időszakában a közigazgatás élén Winkler Izidor vezetőjegyző állt.

A második világháború kirobbanása, hazánk hadba lépése a két évtizedes békés korszakot zárta le. 1941-től tömegessé váltak a behívások, a vidéki lakosság ellátásában is fennakadások keletkeztek.

A nehéz esztendőkben mindezek ellenére az uradalom és a lakosság példás magatartást tanúsított a lengyel menekültek érdekében, akik hálájukat azzal fejezték ki a község lakossága előtt, hogy 1943. szeptember 12-én Szűz Mária, Magyarország Boldogasszonya tiszteletére szobrot emeltek. A talapzatot a "Béke királynője könyörögj érettünk!" felirattal látták el.

1944. december elején a Móri járás községei - köztük Fehérvárcsurgó - is hadszíntérre váltak. A közel három hónapig tartó harc mély nyomokat hagyott maga után. A községet 45 alkalommal érte légitámadás. Teljesen lakatlanná vált. A visszavonuló német csapatok a községet többször kifosztották. 1945. március 18-án pedig a német páncélosok visszavonulásának fedezete céljából a községet felgyújtották.1945. március 19-én, a község orosz megszállásának kezdetén sem fedél, sem élelem nem volt, ruházatból is a legtöbb család csak a rajtalévő ruhaneművel rendelkezett.

1945. tavaszán a kibontakozó "új magyar élet" képviselői egyik legelső faladatuknak tekintették a feudális eredetű nagybirtok teljes felszámolását, amelyet a radikálisan végrehajtott földreform során vittek véghez.
A földalap létesítését a községi földigénylő bizottságok végezték, amely 1945 áprilisában alakult meg Fehérvárcsurgón is. 1946. nyarára befejeződött a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelet gyakorlati végrehajtása.1946. június 2-án alakult meg a Fehérvárcsurgói Földművesszövetkezet.
E mellett több szövetkezet folytatta, illetve kezdte meg tevékenységét. Így a Kisgazda Szövetkezet, a Hangyaszövetkezet, a Hitelszövetkezet, a Gajai Vadásztársaság, a Fehérvárcsurgói Gazdakör.

A falu lakossága a szorgalmas munka alapján évről-évre jobb körülmények közé került. Gazdálkodtak, a közeli üzemekben, gyárakban, bányákban dolgoztak. A leégett házak lassan újjáépültek. Új utcák nőttek ki a földből szép, új házakkal.

Az 1950-es évek elején a nyílt diktatúra évei súlyos megpróbáltatásokkal jártak együtt. Megszűnt a képviselőtestület, a helyi önkormányzat szerepét és feladatkörét a községi tanács vette át.
1956 nyarára országszerte feszült helyzet alakult ki. A budapesti forradalmi események híre az esti órákban jutott el Fehérvárcsurgóra. A község lakossága az elmúlt évek nehézségeiért, különösen a begyűjtési és az adófizetési kötelezettségek végrehajtásáért a tanácstagokat okolta. A községi tanács helyett nemzeti bizottság alakult, mely november 4-ig működött, ekkor beszüntette tevékenységét és feloszlott.
Az országosan meghirdetett termelőszövetkezeti mozgalom Fehérvárcsurgón is követőkre talált, amely hosszú évtizedekre meghatározta a község gazdasági és társadalmi viszonyait. 1957-ben húsz fővel megalakult a KISZ helyi szervezete.

Az iskolai oktatás helyzete siralmas állapotban volt. A tanítás öt különböző épületben zajlott. Több évi várakozás után, 1976 szeptemberére elkészült az új általános iskola.A régi iskolák tantermeiben politechnikai oktatás folyt, de itt kapott helyet a kisegítő iskola is, illetve húsz férőhelyes öregek napköziotthonát alakítottak ki.

1983. március 14-én harminc taggal alakult meg a Fehérvárcsurgói Nyugdíjas Klub, klubvezetőnek Zámbó Gyulát választották.
A község egészségügyi ellátását egy körzeti orvos, betegápoló, védőnő, fogorvos és gyógyszertár biztosította.
A rendszerváltás után megalakult képviselő-testület nagy kihívás előtt állt; befejezni a már régebben megkezdett beruházásokat, újat, maradandót alkotni a lakóközösség megelégedésére. 1990-től több jelentős önkormányzati beruházás valósult meg.
1991-ben lakossági igény alapján épült meg a kábeltelevíziós hálózat. Létrejött a helyi stúdió, ami önkormányzati, intézményi, egyházi és sporteseményekről tudósítja a lakosságot. A mára már elavult kábelrendszert az új, csillagpontos hálózat váltja fel, melynek kiépítése folyamatban van. Az új rendszer már biztosítja a szélessávú internet szolgáltatást is mindazok részére, akik azt igénylik.
Fontos beruházás volt a korszerű telefonhálózat kiépítése, amely a MATÁV szervezésében és az önkormányzat részvételével valósult meg.
A község földgázellátása 1996-ra oldódott meg, ennek költsége elérte az ötvenmillió forintot.
A rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb befektetése a szennyvízcsatorna hálózatának és egy 2 x 250 m3 kapacitású, korszerű biológiai szennyvíztisztítónak a megépítése volt.

1998 és 2000 között új védőnői és fogorvosi épületet alakítottak ki.

2004-ben a képviselő-testület építési telkek kialakításáról döntött. Ennek eredményeként a község szívében létrejött 38 db, egyenként kb. 900 m2 területű telek várja gazdáját.

Ugyanezen év őszén 11 számítógéppel felszerelt, szélessávú internet szolgáltatást nyújtó Teleház nyitotta meg kapuit, amely - mára már elmondhatjuk - nemcsak információ szolgáltatási szerepet tölt be, hanem a fiatalok találkozóhelyévé is vált.
2006-ban pedig kondiciónáló teremmel gazdagodott községünk,melyet az iskola egyik helyiségében alakítottak ki.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogya rendszerváltozást követően községünkben néhány év alatt európai színvonalú infrastruktúra épült ki.

Forrás:
Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története